Kihívás ★ Manikűrvadász - 35. forduló

, , 3 komment
Sziasztok!

Tudom pofátlanul nagy késéssel, de végre-valahára itt a bejegyzésem a Manikűrvadász 35. fordulójára. Ha kíváncsiak vagytok mit alkottam (és arra, hogy miért késett a bejegyzés ennyit), olvassatok tovább. :)



Prológus, avagy késésem okai

Általában mindig nagy igényességgel osztom be az időmet, ám néha vannak helyzetek, amire nem lehet felkészülni. Ez most egy pont olyan. A tervek szerint a Manikűrvadászat napján, október 16-án indultunk Budapestre két hétre. Ez már ott megbukott, amikor még az indulás előtt két héttel megtudtuk, hogy apósom rákos betegsége eléggé a végéhez közeledik. Vagyis a terv már úgy szólt, hogy egy hét Budapest, és egy hét beteglátogatós Kolozsvár.

Mivel két hétre készültem magam kivonni az edinburghi forgalomból, ennek megfelelően a munkahelyemen is igyekeztem előre dolgozni. Így bár a levadászott manikűr elkészítésére még épphogy jutott idő (amit posztoltam is Instán a posztolás napján!), a bejegyzés megírását arra a pár órára terveztem, amit várnunk kellett volna a budapesti csatlakozásra a London-Luton reptéren. És itt a "volná"-n van a hangsúly.

Azzal ugyanis nem számoltam, hogy az Ophelia nevű trópusi vihar pont az indulásunk napján készült lecsapni Íroszágra és az Egyesült Királyságra... Őméltósága miatt akkora késéssel indultunk Edinburghból, hogy a budapesti csatlakozást lekéstük, és vele együtt természetesen a manikűrvadászos blogposzt megírására szánt idő is elszállt. De legalább túléltük az utat a fenyegető időjárási körülmények között! :D

Végül hajnali 2-kor értünk (a budapesti) haza, és az egész nap repülőteres káoszával a Manikűrvadászos blogposzt ki is párolgott az agyamból. Aztán következett az egy hetes budapesti pörgés, amikor aztán végképp semmi mással nem tudok foglalkozni... Szóval azt mondtam magamban, hogy majd én szépen megírom a posztot Kolozsváron, amíg a férjem apósom látogatja, és segít anyósomnak tenni-venni őt. Igenám, de sajnos a Kolozsvárra való indulás előtti napon kaptuk a hírt, hogy már nem beteget kell mennünk látogatni, hanem temetést szervezni... :( Ugye ecsetelnem sem kell, hogy a bejegyzés megírása megint a prioritások legutolsó helyére csúszott...

Nem baj - gondoltam - még egy pár nap, visszatérünk szépen az edinburghi életünkbe, és a poszt is meglesz! Ekkor azonban a férjem előállt a nagy ötlettel: menjünk vissza még egy hétre Budapestre anyósommal együtt, hogy így eltereljük egy kicsit a szomorú gondolatait...

Múlt péntek óta (továbbra is Budapesten) ez az első olyan alkalom, hogy időm, türelmem és kedvem (meg értékelhető internet hozzáférésem) is van végre bepótolni ezt a csúfos elmaradást! A fentieket nem mentségként írtam le, inkább csak egy szelepként szolgált, hogy kiengedjek az elmúlt hetek feszültségéből, és kicsit jobban ráhangolódjak ennek a posztnak a valódi témájára, ami nem más mint:

Prológus 2: A vadászat

Nost tehát, az a hatalmas szerencse ért (hála Akanénak), hogy Timi blogjáról vadászhattam magamnak manikűrt. :) Nemcsak azért kedves számomra Timi blogja, mert kreatív manikűrök valóságos tárháza, hanem azért is, mert itt kóstoltam bele először a körmös kihívásokba. Ezek azóta is egyik legkedvesebb elfoglaltságaim közé tartoznak, beleértve természtesen a Manikűrvadászt is. :) Timi munkái közül az alábbi ragdta meg leginkább a fantáziám:

Az eredeti manikűr megtalálható: ITT.

A manikűr

Igyekeztem az eredeti alkotáshoz igazodni, viszont az évszakra való tekintettel a virágos nyomdázott mintát egy univerzálisabb, absztrakt díszítésre cseréltem, ami szerintem jó összhangba került az összemosott, színes alappal.


Hogyan készült?

Aki követi (még :D) a blogot, talán tudja rólam, hogy nagyon szeretem az efféle pacsmagolt alapokat. :) A szeretet fő oka, hogy kicsi erőfeszítéssel lehet nagyon látványosat alkotni. :D Először alaplakkoztam, amit egy réteg fehér lakk követett. Ezután egy nagyfejű nyomdázóra a különböző színű lakkokból random mondom pöttyintgettem, aztán ezeket a lakkpöttyöket a nyomdázóval finoman a körmömre nyomogattam/kentem.


Miután minden körmömre felkerült a színkavalkád, acetonnal alaposan körbetakarítottam, majd fedőlakkal fixáltam az eredményt. Erre már csak a fekete nyomdázott minta jött, és zárásul még egy réteg fedőlakk. A felhasznált termékek teljes listáját a bejegyzés végén megtaláljátok!


Remélem, elnyerte a tetszésetek a manikűr, és meg tudjátok bocsátani a hosszú késlekedést!

Legyen csodás napotok:

Andi

Felhasznált termékek: Barry M Super Mani (alaplakk), Essence Wild White Ways (fehér), Barry M Coconut Infusion Lemonade (pasztel sárga), Barry M Sugar Apple (pasztel zöld), Revlon Long Shot (naracssárga), Essence You and Me? (halványlila), Essence Amazed by You (sötétlila), MoYou fekete nyomdalakk, Moyra Colorbook nyomdalemez, China Glaze Everglaze Active Top Coat (fedőlakk).

Ui.: Ne feledjétek a többiek manikűrjeit sem megnézni:

3 megjegyzés:

  1. nagyon szép mani lett és kívánom hogy a borús napok minél gyorsabban múljanak el nálatok! nekem ezzel a technikával sose sikerül ilyen szépre az alapom :(

    VálaszTörlés
  2. Részvétem apósod miatt! :( nekem is nagytatám ugyanebben a helyzeten van ...
    A manikűr ismét szuper lett,a kedvenceim a színek :)

    VálaszTörlés
  3. Sajnálom, hogy ennyire zaklatott napjaid voltak, természetes, hogy ilyenkor nem a blog az első.
    A manit láttam instán, nagyon tetszik! Timi blogját szeretem én is.

    VálaszTörlés